Sz�lni k�nyszer�t

Csipetnyi s� a f�ld,

�lom a szeretet.

G�nekbe temetett

sorsomat megvetem.

Hold�rny�k lettem,

sz�jra varrt igazs�g.

Nem kell csend,

ronggy� ny�tt al�zat,

hitv�ny igazs�g-l�tszat!

�selem k�nyszer�t

sz�lni: a val�s�g.

Ennyi kell

Sz�j sz�glet�n vaj�d� mosoly,

�gk�k-tiszta tekintet,

elfelejtett legyint�s,

ki nem mondott igen,

sz�rnyasan rebben� s�haj,

v�rcsepp-fakaszt� sz�vdobban�s,

egy apr�, meleg szoba

– ahol elny�jt�zik a b�ke –,

Isten kacsint�sa,

r�zsasz�n� rem�ny

csillan�sa

a hom�lyba oml� �gen.

Ennyi kell. Hinni:

lesz holnap,

szerelem,

– reggel �jra

te�rted is

felragyog a nap.

Ma �s holnaput�n

Novemberi sz�rkes�gben

r�m mordul a mag�ny,

ny�tt sz�ks�g, tarka gondok

fogj�k a kezem

er�snek hitt h�rok

ny�sz�r�gnek but�n.

F�radt vagyok. Beteg.

Nem gy�gy�t meg

a k�kszem� hit sem.

Mordul a mag�ny.

Megvirrad,

itt az �j nap,

nincs menekv�s.

N�gysoros

Any�mnak

Testedb�l cs�r�zott l�tem.

Hitv�nynak? J�nak?  Nem tudom.

Haraggal, h�l�val s�jtva

szeretlek, any�m, nagyon.

Pillanatk�p

Csontsz�n� l�tszat a vil�g.

Koldust�l csent boldogs�g.

Az �n�m�t�s megtart m�g.

T�ncolj, ha h�zza a cig�ny.

�traval�

Osszatok b�k�t, nagyurak:

mosolyt, frissen s�lt kenyeret!

�n csak szebb vil�got akartam:

vir�ggal h�mezni a r�tet,

f�l�je k�kkel az eget.

Mormoljatok im�t, urak:

nincs �ld�s azon, aki b�nt!

K�nny� �lmot hintek szertesz�t:

nektek adom az igaz hitet,

serkentek egy sz�ndobban�st.

Ne b�ntsatok engem, urak,

esk�v�sre kulcsolt k�zzel:

kenyeret akarok, �lmokat,

mes�t mondani gyermekemnek

a k�k �g zeng� hit�vel.

Hagyjatok engem, nagyurak.

Emberr� n�ttem, bennem v�gy:

�lmodni, szeretni akarok,

amire nem k�pes senki m�s.

Engedjetek utamra h�t!

�n �s a vers

V�gzetem a vers,

Benne �lek, halok.

D�dolok, sziszegek

�j dalt, egyszervoltat.

Amit csak �n tudok.