Magnyos dallamok
Tengerekbe
tndkl
dlibb
szvja
magba
az
alkony
tiszta
cskpecstjt
sztagokra
bontva
a
nyugodni
kszl
vilg
ezernyi
fjdalmt…
Indulatszk
olvadnak
szm
szgletben
mssalhangz
jajjal
sikt
a
„bolond
hangszer”,
a
„fekete
zongora”…
Igen.
Most
visszaperlem
lmaim
oltrkpt:
a
szentsges
ikont,
hisz
Sorsod
risze
fnyorgonkkal
vonja be
az
gboltot
s
minden
pillanat
infinitivus:
„Srni,
srni,
srni”…
Isten
is
sztalan
s
hangtalan
„akasztja
hrfjt
szent,
szomor
fzre”
teremtve
millird
llekcsillagot
ama
vgs
nagy
rekviemre,
mi
„Kimlik
az
temre”
zg
heged
nyertsre.
| | |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek